EB döntős a magyar válogatott!
Fantasztikus játékkal győztük le a francia válogatottat, és jutottunk be az U18-as női Európa Bajnokság döntőjébe! Mit is lehetne írni egy ilyen mérkőzés után?

Először is gratulálok az egész csapatnak, az edzői stábnak: remekül felkészültünk a franciákból, és végig kontrollálni tudtuk, az amúgy roppant nehéz meccset. Igazán izgulni sem kellett, a végén egy pillanatra sem engedtük lő távon belülre az ellenfelünket. Azért nézzük, hogy minek volt köszönhető a siker!

Az látszott, hogy mindkét tréner maximálisan kielemezte az ellenfelét: mi nagyon figyeltünk a festéken belüli pozíciókra védekezésben, a franciák pedig próbáltak minél kevesebb üres távoli dobóhelyzetet engedni nekünk. Eleinte ez mindkét félnél jobban működött, később, ahogy fáradtak a lábak, kevésbé. Ebből persze mi jöttünk ki jobban: a három pontos többet ér, mint a kettő. Egyszerű matematika. A franciák önmagukhoz képest is pocsékul dobtak kintről, mindössze 9%-al, ezzel szemben mi, még ilyen nehéz szituációban is hoztunk 33.3%-ot a triplavonalon túlról. Alapvetően is sokkal pontosabban céloztunk, persze ez várható is volt. Mi 45, ők 31 százalékkal dobtak az egész meccsen, viszont ahogy írtam, a támadó lepattanóknak hála kompenzálni tudták képességbéli hiányosságaikat a francia lányok. 19 alkalommal szedtek támadó lepattanót, és teremtettek maguknak második, de sokszor harmadik esélyt, hogy ponttal zárják a támadásaikat. Egyedül ennek – és a sokszor fault határon túli védekezésüknek – volt hála, hogy egyáltalán meccsben tudtak maradni. Ilyen dobószázalékkal normál esetben nem lehetne mérkőzést nyerni, szerencsére most sem sikerült nekik. Nagyon erős, magas játékosok, de a tudás, a finesz, az ész az szerencsére nálunk volt. 

Több labdát szereztünk, mint ők, több gólpasszt osztottunk ki, jobban dobtunk, és ezek után kit érdekel, hogy a lepattanó csatát elvesztettük? 16-17 éves lányokról van szó, van még idejük nőni és erősödni. Ők 22 tripla kísérletből 2-őt tudtak bedobni. Nálunk 18-ból 6 volt az arány. Dombai Rékát nem győzöm eleget dicsérni, ma is a mezőny legeredményesebb játékosa volt (16 pont), szedett 7 lepattanót, kiosztott 7 asszisztot és szerzett 6 labdát, amikből jellemzően könnyű kosarat tudott szerezni. Varga Aliz is hihetetlenül hasznosan játszott, dupla-duplával zárt, 10 pont, 10 lepattanóval. De Wentzel Nóra, Angyal Barbara és Kiss Angelika is két számjegyű pontot dobott. Egyénenként és csapatként is remekeltünk. Völgyi Péter egyszerűen remekül rakta össze ezt a csapatot, nincs porszem a gépezetben. 

Roppant agresszíven letámadó, fizikálisan rendkívül erős ellenfél ellen nyertünk 11 ponttal, és jutottunk be a döntőbe. Le a kalappal előttetek lányok, és ha egy kérésem még lehetne: hozzátok haza az aranyat!